Óhegyi-Tátra turistatérkép

Az Óhegyi-Tátra (Starohorské vrchy) az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) legnyugatibb térségeit építi fel. Ennek fő vonulata Besztercebánya (Banská Bystrica) északi peremvidékétől, Zólyomszászfalutól (Sásová) a Rákóczi-hegyig (Panský diel) emelkedik. Innen a Žiarén és a Szarvas-sziklán (Jelenská skala) keresztül Dóvalig (Donovaly) vonul, ahol a lucos Barania Hlavában szétterül, majd a Mosódi-nyergen keresztül keletnek folytatódik a füves Kecskával (Keeka) és a Hadliarkával. Legmagasabb pontját a ritka virágairól is ismert Kecskeháton (Kozí chrbát, 1330 m) éri el. Ezt követően a bükkös oldalú Hédeli-nyeregben (Hiadelské sedlo) ér véget. A csoportnak az Óhegyi-patak (Starohorský potok) völgyéig tartó meredek, sziklás ágai rövidek, míg a mélyen bevágódott Mosódi-, és Hédeli-völgyek (Hiadelská dolina) közti vonulatai hosszabbak. E hegységcsoport kiválóan alkalmas a rövidebb-hosszabb túrákra, sétákra. Sítúrázásra is a legmegfelelőbb hely az Alacsony-Tátra nyugati részén. A Zólyom (Zvolen) tömbje a Stureci-hágónál (Velký Šturec) kezdődik és magába foglalva a Motycská holát, a névadó Zólyomig tart. Azon túl hirtelen ereszkedéssel ér véget ez a szép, kiváló síterepként számon tartott, keleti irányú krízsnai ág. Legkiemelkedőbb pontján északnak ágazik és az Alsó-Zólyomon (Malý Zvolen), valamint a Magurán keresztül Oszada (Liptovská Osada) környékén fejeződik be. E gyephavas vonulatokat szelíd gerinchátak, lapos nyergek, kúpok és tisztások egymást váltó sorozata jellemzi.

A körzet legfontosabb városa történelmi, kulturális és gazdasági szempontból Besztercebánya. Magától adódik alacsony-tátrai, nagy-fátrai, körmöci-hegységi és szlovák-érchegységi kirándulások kiindulópontjául. A városban megfelelően kiépítették a különböző kategóriájú szállás- és étkezési lehetőségek hálózatát. A belváros védett műemléki együttes, ezen belül a legfontosabb műemlékek közé tartoznak a várnegyed megmaradt épületei, így a XIII. Századból származó Szűz Mária-plébániatemplom; a Mátyás-ház, amely ötemeletes épület gótikus ablakokkal, királyi szállásnak építették 1479-ben a városi erődítmény falánál; a szlovák templom; a hajdani plébánia épülete, a későbbi galéria; a régi városháza 1500-ból. A várnegyed kőerődítményének építését 1479-ben kezdték el és 1512-ben fejezték be. Az erődből az előkapu maradt meg a toronnyal és a várfal egy darabjával. A Banská Bystrica-mesto vasúti megállótól szerpentinutak hálózata visz az Urpín füves tetejére, ahonnan kilátás nyílik a városra, az Alacsony-Tátra gerincére, a Nagy-Fátra egyes részeire és az Óhegyi-csoportra. Az Urpín főcsúcsának meredek, nyugati lejtőjén a mészkőszirtekről látható a város nyugati része és a környező hegyek. Az őrtorony a török elleni védekezés idején épült, jelenleg csillagvizsgáló.

A szentjakabfalvi ismeretterjesztő útvonal (Náuený chodník Jakub) gazdag ismereteket nyújt a természetről, tájról, összetevőiről, különlegességeiről és kölcsönös kapcsolatukról. Feladata a nagyközönség figyelmének felkeltése. A környék valamennyi falva közül a legszebb fekvésű Úrvölgy (Špania Dolina). A hajdani bányászfalut már egy XIII. századi oklevél említi. Legrégebbi műemléke a templom, amelyet 1593-ban egy román stílusú templomból alakítottak át. 1979-ben a falut népi építészeti műemlékegyüttessé nyilvánították. Az 59-es út mentén található Óhegy (Staré Hory) szintén hajdani bányászfalu, lakosai rezet és ezüstöt termeltek ki. Műemlékei az egykori bányaigazgatóság barokk épülete és az 1448-ban épült gótikus zarándok templom. Dóval (Donovaly) szénégetőfalvakból keletkezett népszerű hegyi üdülőhely az Öreg-Fátra és az Óhegyi-csoport közötti nyeregben. A szlovák nemzeti felkelés parancsnokságának székhelye volt. Kiválóak síterepei mind lesiklásra, mind sífutásra és sítúrázásra. Ipari műemlék annak a vízvezetéknek a maradványa, amely a Prasívá lejtőiről szállította a vizet Úrvölgybe. Koritnyicafürdő (Korytnica-kúpele) már a XVI. században nevezetes fürdőhely volt. Vasas, szénsavas, keserűvizes forrásai vannak, vizük gyógyítja az emésztőszervi bántalmakat, aranyeret, légzőutakat.

Besztercebányától keletre található Pónik (Poniky), egy falu melynek a múltban városi joga volt. Lakosai aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak. Zólyomlipcse (Slovenská Ľupča) neve szerint is szász alapítású bányászközség. A XIII. században emelt királyi várat a XV-XVI. században átalakították reneszánsz várkastéllyá. Az Alacsony-Tátra hatalmas vonulatának központi részén és az Óhegyi-csoport keleti részén terül el az Alacsony-Tátrai Nemzeti Park (NAPANT). Értékes és védett növények, állatok, bennszülött és maradványfajok élőhelye. 1978-ban nyilvánították védetté. A Nagy-Fátra Tájvédelmi Körzet (CHKO Velká Fatra) felöleli a Nagy-Fátra területét. Doborzatára a gyephavasok sora jellemző, amelyek lejjebb hegyes-dombos vidékké szelídülnek mellékgerincekkel, helyenként szurdokvölgyeket alkotva. Túlsúlyban vannak a bükkösök, a helyi juharerdők, feljebb lucfenyvesek, törpefenyők és havasi rétek gazdag növény- és állatvilággal. 1981-ben védetté nyilvánították a Szarvas-barlangot (Jelenská jaskyna), amely nem látogatható. Egyedülálló a képződmények színessége, a mésztufában levéllenyomatok láthatók. A zólyomlipcsei kőgomba (CHPV Ľupčiansky skalný hríb) védett természeti képződmény 1979 óta. Pliocén karbonátos kőzetek porladásával és lecsiszolódásával létrejött sziklaalakzat. 1981 óta védett természeti képződmény a hatalmas, néhol 20 méteres mosódi mésztufateraszok (Moštenické travertíny) egy része, ahol értékes növényfajták élnek.

Besztercebánya Magyarországról elérhető vonattal a Salgótarján-Somoskőújfalu-Losonc-Zólyom-Besztercebánya vonalon. Autóbuszjáratok indulnak, főleg Budapestről, néhány egyenesen a fontosabb hegyi szállókhoz. Legkönnyebb dolga az autós turistának van, több útvonal közül választhat. Ha Parassapusztánál lépi át a határt, az E77-es országúton jut el Besztercebányáig.